13. lecke

A gyermek fejlődse

 

            Krlek, olvasd el arrl az letszakaszrl is a tananyagot, amelyikről ma mg gy gondolod: olyan kor gyermekekkel neked biztosan nem lesz dolgod. Sosem tudhatod! A csaldi napkzi egy rugalmas vllalkozsi forma, a teleplseden jelentkező vals ignyeket kell kielgtenie.

                  A csaldi napkzikben 20 hetes kortl 14 ves korig fogadhatunk gyermekeket, vagyis lehetsges, hogy 5 hnapos csecsemőt kell elltnunk. Csecsemőkornak a 6 hetes kortl egyves korig tart letszakaszt nevezzk. Nagyon fontos, hogy a beszlni mg nem tud csppsgek test- s hangjelzseit rtelmezni tudjuk.

 

1. A 0 - 2 ves kor

            A csecsemőknek vilgrajvetelkkor megvannak a - legalbbis kezdetleges - kpessgeik arra, hogy lssk s halljk krnyezetket, mozogjanak, tanuljanak s emlkezzenek. () A mhen belli időszakban kifejlődtt kpessgek azonban nem elegendők ahhoz, hogy biztostsk a csecsemő letben maradst[1], mivel mg az alapvető tevkenysgek is fizikai segtsgre szorulnak (pl. a tpllkozs). A csecsemőknek mr szletskor ltfontossg reflexeik műkdnek: szopnak, nyelnek, khgnek, tsszentenek, csuklanak, pislognak s srnak. Srsuk differencilt, vagyis jelentseket hordoz: kifejez vele a baba hsget, fjdalmat, ijedsget, dht, unalmat (5 hnaposan mr kevesebbet alszanak napi 14 rnl).

            Az albbiakban megjellt fejlődsi temet, letkort csak krlbelli rtknek kell tekintennk, hiszen nagyon sokfle krlmny (a magzati fejlőds, a szletskor trtnt esemnyek, ikerterhessg, koraszls, betegsgek stb.) befolysoljk. Sokkal inkbb a fejlőds irnyt, fontos fzisait kell figyelni: megjelenjenek idővel egyms utn a kszs-mszs → ls → fellls → jrs → ugrs → lpcsőzs (fel-le) vltott lbbal. Vannak a mozgsfejlődsnek egyb fzisai is, de az előbb emltett mozgsformk kimaradsa ksőbb az iskolban tanulsi nehzsgeket fog okozni. Ezrt ezek gyakorlsa, sztnzse kulcsfontossg!

            Az agy optimlis fejlődsnek legfontosabb mutatja a mozgsfejlőds. Mit tud az 5 hnapos csecsemő?

  Ekkorra kialakul a szem s kz koordincija, a baba nyl a trgyak fel (br mg szndkosan nem fog r).

  Hasrl htra, majd htrl hasra fordul. (Vagyis leesik a pelenkzrl, kiesik a babakocsibl, ha nem vigyzunk!)

  Meg tudja klnbztetni az emberi beszdet msfle hangoktl. Kpes a vilg sszes nyelvben hasznlt hang megklnbztetsre. Szndkosan utnoz hangokat s sokfle mozgst.

  Sznltsuk s ltslessgk mr megkzelti a felnőttekt. Szagokat felismernek s meg tudnak klnbztetni egymstl.

  rzelmeik kezdenek differencildni: az elgedettsg s nsg rzsn kvl rmt, dht s flelmet reznek.

            Temperamentumnak nevezzk az embernek a klnbző helyzetekre adott kvetkezetes egyni vlaszmdjait. Alexander Thomas, Stella Chess s munkatrsaik a csecsemőket 3 kategriba soroltk, temperamentumukat tekintve:

1.     az n. knnyű csecsemők jtkosak, biolgiai funkciik rendszeresek, s kszsgesen alkalmazkodnak az j helyzetekhez;

2.     a nehz csecsemők ingerlkenyek, biolgiai ritmusukban rendszertelenek, s sokszor hevesen vagy negatvan reaglnak az j helyzetekre, megprblva kibjni azokbl;

3.     a lassan felmelegedő csecsemők aktivitsa alacsony fok, vlaszaik ltalban gyengk; hajlamosak visszahzdni az j helyzetek elől, vagyis a ,,knnyű csecsemőknl tbb időt ignyelnek az j helyzetekhez trtnő alkalmazkodshoz.[2]

Mivel a temperamentum rkltt tulajdonsg, gy a csecsemőt nem hibztathatjuk, ha gondozsa tbb fradsgunkba kerlJ.

            A 7. hnap j lmnyeket, j tudst hoz kzs letnkbe. Krlbell 7 hnaposan a baba az alkarjra tmaszkodik, maga al hzza lbait, kszni prbl. Ngykzlbra emelkedik, előre-htra hintzik, majd mszni kezd. Felltetve megl, majd  nllan l.

            A trgyakkal val manipulls a jtk kialakulsnak első szakasza. A vletlen mozgsbl s hangadsbl fakad siker lmnye jra s jra ismtlsre kszteti a csecsemőt. Nagyon fontos, hogy a  gyermekkel foglalkoz felnőtt tudjon s szeressen jtszani; biztostson ingergazdag krnyezetet s biztassa aktivitsra a csecsemőt. Teremtsen elegendő helyet s időt a kszs-mszshoz. Tegyen megfelelő jtkokat a csecsemő kzelbe (ld. trgyi feltteleknl).

            A csecsemő előbb rakosgatja a trgyakat, egyik kezből a msikba teszi t, majd pedig eldobja. Mindezt kitartan gyakorolja. A gyakorljtk ugyanis funkcirmt jelent a babnak s a tovbbi fejlődst szolglja. (Csak győzzk a jrkbl kidobott trgyakat szedegetni, vagy a kukucs-/ hapci-jtkot jtszani!) A trgyak dobst az egykezes tgets kveti. Szvesen t zajt a keze gybe kerlő trgyakkal.

            A csecsemő előbb valamilyen trgyba/szemlybe kapaszkodva ll fel, majd 10-12 hnapos kora krl nllan megll. Előbb esetlen, apr oldallpsekkel prblkozik, karjt ktoldalra nyjtva egyenslyoz, llt előreszegi, mint egy kis pingvin, gy kezd el jrni. Egyenslyt folyamatosan korriglnia kell, ezrt szapora lptekkel, nagy dccenőkkel halad előre.

            A gyermek szmra kirrul a vilg. Mr nllan tud helyet vltoztatni, gy a keze felszabadul: j trgyakat tud megkaparintaniJ. Szvesen ismtel olyan cselekvseket, amelyek jutalomhoz, megerőstshez vezetnek.

            Hat hnapos kortl 30 hnapos korig bjnak elő a tejfogak, szm szerint 20 fog. A fogzs tnetei: az ny megduzzad, viszket, fj, ezrt a csecsemő az klvel drzsli; nyűgs, nyugtalan; erőteljesen  nyladzik; előfordulhat lazbb szklet. Mr egyves gyermeknek lehet fogkeft a kezbe adni. Ilyenkor mg csak ismerkedik a fogkefe fogsval, szvogatja, rgcslja.

            Ktves kortl kezdjk a gyermeket a fogmossra tantani. Az letkornak megfelelő fogkeft s fogkrmet hasznljuk. Mivel nagyon szeretik egymst utnozni, a csaldi napkziben ltalban gyorsabban rszoknak erre a tevkenysgre, mint otthon.

            A mozgsfejlőds mellett rendkvl fontos segtennk a beszdfejlődst. A beszdfejlőds alapfelttelei:

  az p idegrendszer,

  az p halls, lts,

  az p hangkpzőszervek, valamint

  a beszlő krnyezet(!).

A beszdfejlőds kssnek okai lehetnek a koraszlttsg, a szlsi srls (ez mr a mozgsfejlődsben megmutatkozik), vagy ha a krnyezet nem / alig nyjt pldt az utnzsra. Ha a gyermek hiba prblja felhvni magra a figyelmet, hiba prbl krnyezetvel kommuniklni, akkor egy idő mlva feladja a kzdelmet, beletrődik helyzetbe. Tanult tehetetlensgnek nevezzk ezt a jelensget.

            Flves kortl a csecsemő egyre inkbb megrti a szlők s a gondoz intoncijt. A Hol van a? Mutasd meg a! tpus kr(d)sekre megfelelően reagl. A folyamatos kommunikci felgyorstja a beszdfejlődst: tmogatja a ggygst, gagyogst, a hangok gyakorlst.

            A dajkanyelv hasznlata a gyermek ktves korig jellemző. Addig mindenkppen hasznos segdeszkz, amg a gyermek ki nem mondja az első nll szavait. A dajkanyelv olyan - kb. 20-50 szbl ll - specilis szkincse az emberi nyelveknek, amellyel a felnőttek igyekeznek megknnyteni a gyermekek beszdtanulst. A legknnyebben utnozhat, legjobban lthat kpzsű hangokbl ll; csak 2-3 sztag szavakat tartalmaz, amelyek radsul formjukat tekintve is rendkvl egyszerűek: ikertssel kpződnek. A gyermek szksgleteit fejezik ki (hamma, tt, pp), illetve a krnyezetben előfordul trgyakat, szemlyeket nevezik meg (papa, mama, vau-vau, hp-hp).

            A gyermek első szavai tulajdonkppen mondat rtkűek. Az egyszavas mondatoktl halad a bonyolultabb mondatszerkezetek fel. Felismeri, hogy minden trgynak, dolognak van neve. gy kezdődik el a Mi ez?-korszak, melynek eredmnye a gyermek szkincsnek rohamos nvekedse.

            Megknnythetjk az anyanyelv elsajttst gyermekmondkk neklsvel-mondogatsval, az ezeket ksrő mozgssor utnzsval is. A gyermek megtanulja kifejezni rzseit, gondolatait. A prnaknyvek, kpesknyvek nzegetse, a kpekről mesls felkeltik a gyermek beszdkedvt. Amikor az rzelmi ktőds kialakult a gondoznővel, a gyermek hozzbjik, lbe l, akkor mr knnyű őt bevonni a beszdet fejlesztő jtkokba. ltalnos tapasztalat, hogy a lnyok beszdfejlődse gyorsabb, mint a fik.

            A gyermek msfl ves korban felismeri magt a tkrben, s meg tudja klnbzteti magt msoktl. Ktves korban nmagt sajt nven nevezi, lassan hasznlni kezdi a szemlyes nvmsokat. Az nfejlőds fontos llomsa az ntudat szavakban val megjelense.

                  Gyakorljtkt a funkcirm motivlja, alapja az utnzs. Ez mr igazi jtk: olyan rmszerző tevkenysg, ami a fejlődst szolglja. Kzgyessge sokat fejlődik: megtanul dobni; gyűrs nlkl lapozza a knyvet; tornyot pt; egyedl ltzik, vesz fel egyszerű ruhadarabokat. Ktves kora krl kezd firklni, ha van kznl papr, ceruza. A ceruzt mg marokra fogja.

            A blcsőds korak felismernek szavakat msok beszdből, s azokbl prbljk kikvetkeztetni a teljes informcit (ez az n. kulcssz-stratgia). A felnőttek mimikja, gesztusai tovbbra is fontosabbak a kimondott szavaknl. Teht beszljnk hozzjuk lassan, mindig szemkbe nzve, gazdag nonverblis jelzsrendszerrel.

 

2. A 3-6 ves gyermek

            vods korban a gyermek elsajtt - a technikjt ne nzzk! - minden nagymozgst: szalad, ugrik, dob, labdzik, egy lbon ugrl, lpcsőzik (vltott lbbal, fogdzkods nlkl). Ha ezek a mozgsformk mgis gondot jelentenek neki, akkor az az idegrendszer fejlődsnek lasssgt vagy zavart mutatja. Ilyenkor egynileg is foglalkozni kell a mozgs fejlesztsvel, mert biztosan gondja lesz a gyermeknek a beszdfejlődsben s a tanulsi kpessgekben. Tartzkodjon minl tbbet szabad levegőn a gyermek, fusson, tncoljon, utnozza llatok s mesebeli lnyek mozgst. Jtsszon npi gyermekjtkokat, mert ezekben felvltva mindenki lehet főszereplő, s nem csak a leggyorsabb, legerősebb gyermek jut sikerlmnyhez.

            4-5 ves korban szenteljnk kln figyelmet az egyenslyrzk fejlesztsnek (prgő, hintz, ringat mozgsokkal), illetve a szem-kz, szem-lb koordincinak (ugriskola, ugrktelezs, trambulin, clbadobs, kuglizs).

         A finommozgsok tern is jelentős a fejlőds: 4-5 ves korban egyre tbbet foglalatoskodnak asztalnl a gyermekek: a firkbl rajz lesz, kialakul a ceruzafogs. nllan tudnak ltzkdni, cipőt, masnit ktnek, gombolnak-patentolnak. A ksőbbi rstanuls fontos előfelttele a kz csontosodsa, izmainak megerősdse. Ehhez elengedhetetlen felttel, hogy a gyermek sokat labdzzon, gyurmzzon, homokozzon, fessen, sznezzen, vgjon, ragasszon, fűzzn gyngyt (ld. a szksges jtkeszkzket). Ez a dominancia megvlasztsnak időszaka is. Szndkosan adjuk kzpről a gyermek kezbe a hasznlati eszkzket - vlassza meg ő, melyik kezvel rajzol, dob szvesebben; melyik lbval rg bele a labdba.

        Az vodsok testalkata egyre arnyosabb: a vgtagok megnylnak, a csontrendszer megerősdik, az izmok kirajzoldnak. A gyermek hamar elfrad - s villmgyorsan regenerldik.

          Az rzelmei sem tartsak. Nagyon tud rlni, de egy perc mlva srva fakad. Viselkedse rzelemvezrelt. Azt jegyzi meg, ami a lelkt erősen megmozgatta. rzelmileg knnyen motivlhatk; gynyrkdnek a művszi alkotsokban. Ignylik a trsas kapcsolatokat.

          Ebben a korban rendkvl intenzven fejlődik a gyermek gondolkodsa. Folyton krdezőskdik: a mirt?-ek lncolatbl jtkot csinl. rdeklik az ok-okozati sszefggsek. Felismeri a nemek kztti klnbsget.

          A nagyobb vodsok mr arrl is tudnak gondolkodni, beszlni, amit nem ltnak egyttal. Mg nem kpesek msok szemszgből figyelni a dolgokat, gondolkodsuk egocentrikus. Vilgkpkre jellemző, hogy lettelen trgyakat lő tulajdonsgokkal ruhznak fel, beszlnek hozzjuk. Azt kpzelik, minden ugyangy rez, gondolkodik, mint mi, emberek. Ezrt vigyzzunk, nehogy a bbokra, kedvenc jtkukra rljnk vagy rlpjnk! A gyermekek meg vannak győződve arrl, hogy kpesek befolysolni a valsg trtnseit, illetve hogy az ember hozott ltre mindent a vilgban, mg a termszeti jelensgeket is. Az ltaluk szeretett szemlyek omnipotensek: mindenhatk-mindentudk. Gyakran sszekeverik a sajt fantziavilgukat s a valsgot. Ilyenkor nem hazudnak, ennek llektani okai vannak!

            Kt-hromves korra megjelenik a szerepjtk. A gyermek a krnyezetből szerzett tapasztalatokat jelenti meg jtkban. Ehhez alaktsunk ki olyan kisebb tereket a foglalkoztatn bell, ahol a fik s lnyok egyarnt babzhatnak, orvosos, fodrsz-, boltos, paps-mams, főzős-tertős stb. jtkot jtszhatnak. A fik s lnyok jtka kztt nem a jtk tpusban van klnbsg, hanem a jtk mdjban. A konstrul jtk mr korbban megjelenik, de kb. tves korra bontakozik ki igazn. Az pts, barkcsols valdi alkottevkenysg. Csak az vodskor vgre vlik alkalmass a gyermek a szablyjtkok jtszsra. Ezek olyan mozgsfejlesztő vagy rtelemfejlesztő jtkok, amelyek előre meghatrozott, pontos szablyok szerint folynak. Az rmforrst maguknak a szablyoknak a betartsa jelenti. A gyermek tli a verseny izgalmt, megismeri sajt lehetősgeit s korltait; tli a versengs izgalmt; tanulgatja a siker s a kudarc feldolgozst.

          Beszdfejlődsben el kell jutnia a gyermeknek a szituatv beszdtől a szvegsszefggseket is kifejező, logikus beszdig. (A szituatv beszdet csak az rti meg, aki tlte a gyermekkel egytt az lmnyt, mert a gyermek nem tr ki minden lnyeges krlmnyre beszdben, illetve nem jelzi, ha szereplőt, időt, helysznt vltott.)

          A gyermek trrzkelse mg nem tkletes. Mindent csak a sajt testhelyzethez tud viszonytani. A tri irnyok szavakkal val kifejezse is gondot okoz neki. Pedig ezek megrtsre (jobb-bal, fent-lent, előre-htra...) felttlenl szksge lesz  az olvass-, rstanulshoz, vagy testnevels rn, matematika rn.

          A gyermek előszr csak biolgiai szksgletei kapcsn rzkeli az idő mlst. A jelenben l, nem tud viszonytani. A csaldi napkzi jl kialaktott napirendjnek fontos szerepe van az időrzk fejlesztsben. gy ismerik meg 5-6 ves korukra a gyermekek a napszakok s az vszakok nevt.

          Az iskolba kszlő gyermek - korbban nkntelen, csapong - figyelme szndkoss, irnytott s tartsabb vlik. Az iskolarettsg egyik felttele a legalbb 20-25 percig tart figyels kpessge.

 

4.    Az iskolskor

 Az iskolskor kezdete egybeesik az első alakvltozssal. A fej, a test s a vgtagok mrete arnyoss vlik. Elkezdődik a fogvlts. A gyerekek hat-  s tzves koruk kztt sokat nőnek s erősdnek, de sokkal lassabban, mint az vodskorban. A fik s a lnyok nvekedsi teme egyelőre azonos. Arcuk karakteress vlik. A csontozat mg rendkvl hajlkony, ezrt klns figyelmet kell fordtani a helyes testtarts kialaktsra.

            Az iskolban a gyermekek az iskolapadban lve tanulnak.  Az addig megszokott, cselekvsen alapul tanuls helyett olvasnak, rnak, szmolnak. A vals vilg sajnos nemigen jelenik meg a tants sorn. A tananyag bővti a gyermek ismereteit, fejleszti memrijukat. A gyermek megtanul osztlyozni, csoportostani. Cskken a fantzia szerepe, egyre inkbb a logika szablyai rvnyeslnek.

            rzelmileg kiegyenslyozott korszaka ez az egyedfejlődsnek. A pozitv rzelmek dominlnak, tartsabb, klcsns bartsgok alakulnak. Elkezdődik a nemi rdeklőds.

           A fik ltalban az erőt ignylő feladatokban jobbak (messzebb ugranak, gyorsabban futnak, messzebb dobjk a labdt), mg a lnyok ltalban a finommotoros kpessgekben (pl. rajzols, rs, torna), valamint gyorsasgban mljk fell a fikat.

 

            A tanulmnyi előmenetelt s az olvassi eredmnyt kedvezőtlenl befolysolja a tl nagy kortrskzssg. Ha a szlők vagy a csaldi napkzi gondozk tmogatjk a gyerek kvncsisgt, figyelmesen magyarznak, akkor a gyerekek rendszerint jobb iskolai előmenetelt tanstanak. Kerlendő a gnyolds a gyengbb teljestmny miatt, vagy a kudarccal val fenyegets. Az optimlis tanulsi idő dlutn kb. 2 ra hossza. A tbbi időt mozgssal, sokoldal kpessgfejlesztssel rdemes eltltenie a gyermeknek.

            rdeklik őt az intellektulis jtkok: a valsgszerű, műkdőkpes eszkzk, modellek konstrulsa. Jtka egyre jobban hasonlt a felnőttek munkatevkenysghez.   Jellemzően erősen munkl e gyerekekben a versenyszellem. A kortrssakkal eltlttt idő felkszlst nyjt a felnőtt letre, amely ms, mint a felnőttek ltal szervezett iskola s az otthoni let.

            A 10-14 ves letkorra esik a serdls megindulsa. A serdls tulajdonkppen a hormonlis hatsra bekvetkező msodik alakvlts: kialakul az elsődleges s msodlagos nemi jelleg. Felgyorsul a testi nvekeds, a slygyarapods (a lnyok nvekedse 12 ves korig megelőzi a fikt). Ezek a vltozsok termszetesen fontos lelki vltozsokat is okoznak. A testi fejlőds kihat az nrtkelsre, az nkp kialakulsra. Identitsvlsgot okoz, hogy a kamasz mr nem gyerek, de mg nem is felnőtt.

A korai serdlőkorra jellemző:

  a szlői rtkrend httrbe szorulsa,

  fggetlenedsi igny,

  a kortrsak fel forduls,

  a problmkat a kortrsakkal prbljk megoldani,

  fokozott figyelem a test vltozsaira,

  aggodalom a biolgiai jegyek miatt,

  klnbzősgi igny (hajviseletben, ltzkdsben, viselkedsben),

  szolidarits a kortrsakkal.

Veszlyes lehet, ha a csald megtart erejnl erősebb a csoportnormknak val megfelels ignye. A bandzs akadlyozhatja a szemlyisg kibontakozst.

     A testi vltozsok ltalban nem okoznak tartsan lelki problmkat, mgis fokozottan kell figyelni a gyerekek kedlyllapotnak ingadozsaira, alvsi vagy tkezsi zavaraira, nbizalom-problmira, az esetleges teljestmnyromlsra. A gondoznak kitartsra s nagyobb trelemre lesz szksge a megfelelő tanulmnyi eredmnyek elrshez, a gyerekek kztt dl pozciharcok elsimtshoz. De megri a munkt...