9. lecke

A gyermek egszsge

 

 

Egszsg defincija (WHO): A testi, szellemi, fizikai, szocilis jl lt llapota, morlis s intellektulis psg.

 

Alapelv, hogy a csaldi napkziben csak egszsges gyermek gondozhat. m akadnak olyan helyzetek, melyek ettől eltrnek, s ekkor is megoldst kell tallnunk:

      mi trtnik, ha pont a napkziben betegszik meg a gyermek?

      mit tegynk, ha krnikus beteg gyermek szlője kri az elltst?

 

 

 

Első, s legfontosabb: azonnal rtestsk a szlőt!

Ha a gyermek llapota megkvnja, forduljon orvoshoz, vagy vdőnőhz, gygyszerszhez! Minl kisebb a gyermek, annl fontosabb, hogy rendszeres, lő kapcsolat legyen a csaldi napkzi műkdtetője s az egszsggyi szolglat kztt.

A csecsemő s kisgyermek mg nem tudja megfogalmazni a panaszt. Gyakran nincsenek feltűnő tnetei, s ilyenkor csak a mssg (nyűgs, bgyadt, vagy pp feltűnően agitlt) jelzi a betegsget. A legtbb gyermekbetegsg magtl is elmlik, de mindig szakembernek kell eldntenie, hogy szksg van-e, s ha igen, milyen gygyszerre?

 

A GYGYSZEREK HASZNLATNAK NHNY ALAPELVE

 

Mielőtt a gyermeknek gygyszert adunk,

• MINDIG RTESTSK A SZLŐT, S BESZLJK EZT MEG VELE!
• rjuk fel, hogy mikor (ra, perc), milyen tnetre, milyen s mennyi gygyszert adtunk! Ez nagyon fontos a gyermek ksőbbi elltsa miatt!

 

-       A gygyszert mindig hűvs, szraz helyen, a gyermektől elzrva trolja!

-       Gondosan kvesse az előrt adagot s figyelje a lejrati időt!

-       Ha porbl hzilag kszti a folykony gygyszert, bizonyosodjon meg felőle, hogy megfelelően hgtotta s adagolta. Hasznlat előtt rzza fel!

 

Ha nincs mellkelt adagol, akkor vegye figyelembe a kvetkezőket:

ltalban: 1 Teskanl                           5 ML

                  1 Gyermekkanl                   10ML

                  1 Evőkanl                           15 ML űrtartalm

 

       Gondosan olvassa el a gygyszerhez mellkelt tjkoztatt, s ha mellkhatst (pl. kits, hasmens) szlel, azonnal forduljon orvoshoz!

       Recept nlkl kaphat gygyszer szedst is beszlje meg a hziorvosval vagy a gygyszerszvel. Krdezze meg, melyiket mikor mire adja. A szlőkkel is egyeztessen, pl. mivel szoktak lzat csillaptani, stb.

       Alkalmanknt ellenőriztesse szakemberrel (gygyszersz) hzi patikjt.

 

 

 

• Figyelje meg hogy nincs-e tl meleg a krnyezetben, vagy nincs-e tlltzve.
• Pihentesse le (a sok mozgs is emeli a testhőmrskletet), s mrje meg a lzt.
• Ha hőemelkedse van (37-38C) s lzgrcsre nem hajlamos a gyermek, akkor 20 perc mlva ismtelje meg a mrst (lehet, hogy felszkik!)
• Lz esetn vetkőztesse le, s ha szksg van r csak knnyű takart (lepedőt) tegynk r.
• Tbbszr itassa meg a gyermeket.
• Lzcsillaptskor előszr alkalmazzon hűtőfrdőt, tusolst, borogatst (főleg ismert vrusfertőzs esetn) s ha ez hatstalan, akkor adjon az orvossal megbeszlt lzcsillaptt (kp, szirup, csepp, tabletta). Magas lz esetn mindig kombinlja a kt mdszert.

      Ajnlott lz-s fjdalomcsillaptk:

      Recept nlkliek: Nurofen szirup, Nurofen kp, Nurofen szjban oldd tabl (nagyobb gyermeknek), Panadol Baby szirup (vigyzat! Paracetamol a hatanyag, nehogy tladagoljuk!), Rubophen tabl (nagyobb gyermeknek)

      Receptktelesek: Supp. Antypyretica, Supp. Aminophenazoni, Cataflam csepp, Algopyrin tabl (nagyobb gyermeknek)

      Hűtőfrdő: testhőmrskletű kdvz, melyet fokozatosan hideg utntltssel 30C krli hőmrskletig hűtnk.

      A borogats fedi a trzs vagy a teljes testfelletet, trtnhet langyosvizes ruhval vagy lepedővel (csukl, boka, borogatsa nem elg).

 

(Ezekkel az utbbi mdszerekkel 5-10 perc alatt rhetnk el eredmnyt, de 38C fok al ne vigyk a testhőmrskletet.) Fontos: a lzas gyermekeknek tpll, de zsrszegny telekre van szksge, valamint sok folyadkra! Fontosabb, hogy igyon, mint hogy egyen!

 

AMIT LZ ESETN TUDNI KELL

 

A gyermekkori betegsgek leggyakoribb bevezető tnete a lz. Oka legtbbszr a szervezet fertőzsre adott vlasza, mely egyben a krokozkkal szembeni vdekezs is.

 

Norml testhőmrsklet: 35-36C (nem tl melegben izommunka kzben s hnaljban mrve)

a)     a 37-38C hőemelkeds

b)    a 38-39C lz,

c)     a 39-40C mr magas lz.

 

Fontos tudni, hogy a vgblben mrt hőmrsklet 0,5-0,8C-kal magasabb, a flben mrt pedig ugyanennyivel alacsonyabb!

A lz ksrő tnetei: szapora szvvers, verejtkezs, fejfjs, esetenknt kbultsg, nyugtalansg vagy hidegrzs. Ez utbbi a hőtermelő izomsszehzdsok miatt alakul ki, s nem keverendő ssze a lzgrccsel, amely eszmletvesztssel jr rnggrcs. A lzzal jr betegsgek gyakori ksrője a fjdalom is.

 

 

 

Ntha

Az orr nylkahrtya-gyulladsa, mely tbbnyire a lgutak egyb rszeinek gyulladsval trsul. A krokoz ltalban vrus.

Tnetei: a kezdetben hg, tltsz, majd besűrűsdő orrfolys, orrduguls, tsszgs, esetleg hőemelkeds, lz.

Hogyan segthetnk?

• Hasznljon orvos vagy gygyszersz ltal ajnlott, kornak megfelelő orrlgzst biztost ksztmnyt (orrcsepp, orrspray).
• Orrt fjni nem tud gyermeknl orrszvssal (megfelelő specilis eszkzzel) tvoltsa el a vladkot.
• Tantsa meg a gyermeket a helyes orrfjsra.
• Itasson vele bőven folyadkot (vizet, gygytet).
• Szksg esetn csillaptsa a lzat.

Szvődmnymentes esetben egy hten bell gygyul. Amg lzas a gyermek, ne legyen kzssgben.

 

Garat-, torok- s mandulagyullads

Sokszor hideghats utn alakul ki, amikor a torok lehűtse kedvez a krokozknak (vrusok, baktriumok) behatolsnak.

Tnetei: a torokfjs, fjdalmas nyels, hőemelkeds vagy nha igen magas lz, hnyinger, hnys, khgs, krkogs, (utbbi szraz levegőben kifejezettebb).

Hogyan segthetnk?

• Antibiotikumot csak az orvosi utastsra s akkor kell, ha a krokoz baktrium. ANTIBIOTIKUMMAL KEZELT GYERMEK KZSSGBEN NEM GONDOZHAT!
• Adhat a kornak megfelelő, orvos s/vagy gygyszersz ltal javasolt lz- s fjdalomcsillaptt, valamint vladkoldt, de csak a szlő hozzjrulsval.
• Itassa a gyermeket!
• Iskolskor gyermeknek fertőtlentős blgets, szopogats tabletta is javasolhat.

(Krjen segtsget a gygyszersztől)

 

Khgs

A lgti betegsgek egyik leggyakoribb tnete. Klnbző okok miatt vltozatos hangzs lehet. Megfelelő kezelst csak a gyermekorvos tud biztostani.

• Szraz, vladk nlkli gyakori a khgs, ha a lgutak alig termelnek vladkot. Oka legtbbszr vrusfertőzs, esetleg allergia, idegen test, vagy csak a szraz levegő, de jelentkezhet kezdődő tdőgyulladskor, vagy arcreggyulladssal egytt. A kimertő, szraz khgst csillaptani kell. J hats lehet a vladkold vagy a gygytea is.
• Hurutos khgs, ha a lgutakban bő vladktermels van. A gennyes vladk lzas llapottal baktriumfertőzsre utal. Ilyenkor az orvos antibiotikumot is rendel.
• Jellegzetes ugat khgse van a laryngitises (pszeudokruppos) gyermeknek. A hangszalag alatti terlet vrus okozta gyulladsa szűkti be a lgutat, mely leggyakoribb az 1-3 v kztti gyermekeknl alakul ki az jszakai rkban. Lz, majd hurutos tnetek kvethetik. A belgzsi neheztettsg pr ra alatt enyhlhet, de a szűkebb lgutak miatt a csecsemők llapota gyorsan rosszabbodhat is. Az oxignhinyt nyugtalansg, spadtsg, nha elkkls jelzi. A gyermeket krhzba kell vinni, főleg az első roham esetn! Ksőbb brmelyik vrusfertőzsnl a tnetek ismtlődhetnek. A gyermekorvosi vizsglat ezekben az esetekben sem maradjon el.

Hogyan segthetnk?

    Az szlő vagy az orvos megrkezsig a hideg levegő bellegeztetse (ablaknyits vagy szabad levegő) knnyt a lgzsben. Fontos a gyermek megnyugtatsa, kevs folyadkkal val megitatsa. Az otthon marad gyermeknek vladkoldt, bő folyadkot s prs levegő bellegeztetst javasoljuk (szobai hidegvizes prologtat kszlkkel). A prstott szobalevegő cskkenti a lgti betegsgek szmt, gy a kruppos rohamokt is. Az letkor nvekedsvel a rohamok gyakorisga s slyossga ltalban cskken, majd elmarad. A kruppra hajlamos gyermek szmra előnysebb, ha csak 4-5 ves korban kezd kzssgbe jrni.

 

Rekedtsg

A hangszalagok gyulladst tbbnyire vrusok okozzk, aminek kvetkeztben a rekedtsg teljes hangtalansgig fokozdhat.

Hogyan segtsnk?

1. A ggben jelentkező szr, kapar rzst cskkentheti testmeleg pra bellegeztetse.
2. Itassa gyakrabban a gyermeket!
3. Adjon kornak megfelelő, orvos vagy gygyszersz ltal javasolt lz- s fjdalomcsillaptt, valamint vladkoldt.

 

Asztma

A lgutak idlt gyulladsos betegsge. Igen sok kivlt tnyezőre (bellegzett anyagok, telek, poros, szennyezett levegő, vegyszerek, gygyszerek, pszichs hatsok, stb.) kialakul lgzőizomgrcs, tapads, vegszerű vladkkal, lgti nylkahrtya-gyulladssal. Tnetei: a vltoz slyossg kilgzsi neheztettsg, terhelsre fokozd gyakori szraz khgs, hangos, spol lgzs, időnknt nagy lgszomjjal jr rohamok.

Hogyan segthetnk?

• Mr az enyhe tnetek is orvosi kezelst ignyelnek, mert a jl belltott gygyszerek hatsra a rohamok megelőzhetőek, az llapot nem romlik, s elkerlhető a tdő ksőbbi krosodsa.
• Fontos, hogy szakintzmnyben rendszeresen gondozzk a gyereket, ahol a gygyszerek lgutakba juttatsra megtantjk.
• A szlő tantsa meg a gondozt a gygyszer hasznlatra (lland, ill. roham esetn).

 

Flfjs

Legtbbszr a lgutak egyb gyulladsaihoz trsul a fl betegsge.

A klső halljrat gyulladst nha krokozkon kvl irritl anyagok is kivlthatjk. Erős fjdalommal jr, helyi s alkalmanknt gygyszeres kezelst ignyel, melyet szakrendelőben lltnak be.

A kzpfl gyulladst az orr-garat felől bejut krozk okozzk, s legtbbszr hurutos tnetekkel egytt alakul ki. Lzzal jrhat, s ksrő tnetknt a csecsemők gyakran hnynak. A gyerek fle folyik, ha a vladk srlst okozva tszaktja a dobhrtyt. Gyakori előfordulsa esetn hegek keletkeznek, emiatt romlik a gyerek hallsa. Ez megelőzhető, ha a genny az orvos ltal ksztett dobhrtyanylson t tvozik: ez a fl felszrsa.

Hogyan segthetnk?

• Az antibiotikumos kezelst az orvos lltja be. Antibiotikummal kezelt gyermek kzssgben nem gondozhat!
• Ha szksges, adjon a gyermeknek orvos s/vagy gygyszersz ltal javasolt lz- s fjdalomcsillaptt, orrcseppet s vladkoldt.
• Csak az orvos javaslatra melegtse meleg (nem forr!) st tartalmaz zskocskval vagy infralmpval a gyulladt terletet!
• Fontos, hogy se egszsges, se beteg halljratba ne nyljon tiszttplcval vagy ms arra alkalmas eszkzzel!

 

 

 

Szjpensz

jszltt korban, leromlott egszsgi llapotban, tarts ideig antibiotikumot szedők szjnylkahrtyjn alakulhat ki ez a gombafertőzs. Fehr lepedk keletkezik, mely alatt a nylkahrtya piros, gyulladt, fjdalmas. Komolyan kell venni, mert kezeletlen esetben tterjedhet a nyelőcsőre, gyomorra, belekre.

Hogyan segthetnk?

-       A gyermekorvos ltal felrt gombaellenes ecsetelővel naponta tbbszr, tkezs utn drzsljk le a beteg felletet.

 

Fogfjs

ltalban 6 hnapos kor krl indul meg a fogzs. A fogak ttrse eseteknt fjdalmas. A csecsemő nyugtalan, tbbszr sr, főknt jszaka erőteljesen nylzik, mindent megrg.

Hogyan segthetnk?

-       Cskkentheti a fjdalmat a gyermekorvos ltal rendelt ecsetelő, rgkk kzbeadsa, de legyen krltekintő, hogy csak tiszta, le nem nyelhető nagysg, srlst nem okoz eszkzk kerljenek a gyerek kezbe.

-       A fogak psgnek megőrzse a ksőbbi knz fogfjstl mentheti meg gyermekeinket. A helyes fogpolst mr 2-3 ves kortl tanthatjuk, hogy mindennapos szksglett vljon.

-       Fontos szntr a kzssg, a csaldi napkzi, ahol a gyermekeket az tkezsek utni fogmossra szoktatjuk.

 

Hnys-hasmens

Leggyakrabban gyomor-blhurut (fertőzs) miatt lp fel, de okozhatja allergia vagy mrgezs is. A fertőzs oka lehet vrus, baktrium, gomba vagy parazita. Tnetei: a gyullads, a rossz felszvds s a fokozott blmozgs miatt a szkletrts gyakoriv vlik, ami lehet hg, vizes, nylks vagy vres is. A hasmenst ksrheti lz, grcss hasi fjdalom is. A folyadkvesztesg kiszradshoz vezethet. Főleg csecsemők s kisdedek esetn nhny ra alatt slyos, letveszlyes llapotba kerlhet a beteg. A gyermek kezdetben nyugtalan mohn iszik, szemei mlyen lők, alrkoltak, nyelve szraz, lepedkes, a vizelet cskken, a csecsemők kutacsa sppedt.

Hogyan segthetnk?

A legtbb gyomor-blhurut folyadkptlsra gygyul.

• Adhat enyhn cukrozott tet, de a legkedvezőbb az infzis oldathoz hasonl, patikban por alakban kaphat gynevezett rehidrl folyadkot itatni, megfelelően elksztve, 10-15C-ra lehűtve.
• Gyakran s keveset adjon enni s inni, gy a hnys elkerlhető. Idejt mlt az a nzet, hogy koplals vagy szigor dita kell.
• A csecsemők tovbb szophatnak (esetleg tmenetileg kisebb adagban), adhat gygytpszereket, nagyobb gyerekek kapjanak zletes, tpll zsrszegny trendet, s a tejet se vonjuk meg tőlk. A teljes gygyulsig előszr burgonyt, rizst, bannt s ms magas kemnytő tartalm telt adjon, majd a beteg tvgynak s egyni tolerancijnak megfelelően bővtheti az trendet (főzelkpr, sovny hs, tejtermkek, stb.). A betegsg lezajlsa utn, a lbadozs idejn nagyobb a szervezet energiaignye, ilyenkor magas tprtkű teleket adjon.
• Gygyszerre, antibiotikumra csak ritkn van szksg, ezt az orvos rja elő. A folyadkptls eredmnyessgt clszerű naponta orvossal ellenőriztetni.

Ha a folyadkvesztesg nagyobb, mit a bevitel, akkor a kiszrads veszlye ll fenn, a gyermek krhzi kezelse vlhat szksgess.

• A krokozk a szklettel rlnek, gy a betegsg tovbbvitelt rendszeres kzmosssal, fertőtlentssel, a tisztasgi rendszablyok szigor betartsval akadlyozhatjuk meg.
• A hny, hasmenses gyermek a gygyulsig kzssgben nem gondozhat!

 

 

 

A mozgs s rtelem folyamatos fejlődse miatt a gyermek viselkedst csak a vele egykorakhoz hasonlthatjuk. Idegrendszeri betegsgre kell gondolni s azonnal orvoshoz kell fordulni, ha az albbi tnetek jelentkeznek: Indokolatlan nyugtalansg vagy bgyadtsg, aluszkonysg, fejfjs, sikoltoz srs, sugrban val hnys, tudatzavar, kutacs feszes kidomborodsa, grcsk. Ezek a tnetek jrhatnak lzzal, de kialakulhatnak lztalanul is pl. srlsek utn.

 

Grcsllapotok

Klnsen csecsemő- s kisdedkorban gyakrabban fordulnak elő agyi eredetű grcsk, melyek oka lehet lz, anyagcsere-betegsg, agyi megbetegeds.

 

Lzgrcs

A lz emelkedsekor a gyerek elveszti eszmlett, mereven nz, majd az arc- s vgtag izmokban temes rngs lthat. A lgvtel lehet akadoz, a bőr spadt, nha lils, a szjbl habos nyl rlhet. A grcs spontn megszűnhet, utna a gyerek elgyengl, esetleg elalszik.

Hogyan segthetnk?

• Hvjon orvost s haladktalanul csillaptsa a lzat!
• A grcs lz alkalmval ismtlődhet, ezrt grcsre hajlamos gyereknl mr 37,5C felett nagyon fontos a gondos lzcsillapts.
• A lzcsillapts hűst (hűtőfrdő, borogats) kvető nyugtatt is tartalmaz lzcsillaptval trtnjen, melyet a gyermekorvos r fel az első grcs utn. Ilyen kp mindig legyen a hűtőszekrnyben!

 

 

 

vente sok gyermek hal meg vagy marad nyomork kzlekedsi baleset, fullads, mrgezs, gs vagy ramts miatt. A legtbb a kzlekedsi baleset, ezrt nagyon fontos, hogy minl hamarabb tantsuk meg gyermekeinket a helyes kzlekedsre. A mlyre hat srlst, a szennyezett sebet, a trs- s ficamgyant mindig lssa orvos! Tetanusz elleni vdőoltst csak akkor kell adni, ha az letkorhoz kttt oltst, tbb mit 3 ve kapta a gyermek.

 

Mrgezsek

A felnőttek gondatlansga okozza a legtbb mrgezst. A gyermek kvncsisgbl is megkstol minden elrhető gygyszert s vegyszert. A serdlők mr tudatosan, ngyilkossgi szndkkal is szedhetnek be gygyszereket.

 

Mikor gondoljunk mrgezsre?

Ha hirtelen, előzmny nlkl lesz rosszul a gyermek, pl. aluszkony vagy izgatott, hny, remeg, spadt vagy kipirult, nyla folyik, esetleg grcsk jelentkeznek. Gyan esetn is azonnal forduljon orvoshoz, vagy hvjon mentőt!

 

gs, forrzs

Hőhatsnl az azonnali legfontosabb teendő az gett terlet folyamatos lehűtse hideg vzzel, legalbb 10 -15 percig. Ha a ruha alatti terlet is srlt, ne vetkőztesse le a gyereket, hanem ruhstul helyezze a hidegvzbe. Ne kenjen semmit az gett felletre! Mielőbb hvjon orvost! Ne tegyen elrhető helyre forr telt, italt kisgyermek jelenltben!

 

Haraps

Főknt kutya, macska, vagy kisrgcslk haraphatjk meg gyermekeinket.

1. A seb gondos kitiszttsa utn mindig jelentkezzen a hziorvosnl, akkor is, ha sebszeti ellts nem szksges, hogy a tovbbi vdő intzkedsek időben megtrtnhessenek. (Veszettsg veszlye!)

 

Cspsek

Rovarcspskor mrgező anyagok kerlhetnek a szervezetbe, melyek helyi reakcin kvl ltalnos allergis tneteket is kivlthatnak. Klnsen mh- s darzscsps okozhat slyos, allergis reakcit, mely nha hallos is lehet. Tnetei: a szdls, hnyinger, spadtsg, verejtkezs, lgzszavar, fullads, eszmletveszts, grcsk. Ebben az esetben azonnal orvosra van szksg, hvja a mentőket!

Hogyan segthetnk egyszerű esetben?

2. A csps helyt tiszttsuk ki a mh, darzs fullnkjt tvoltsuk el. A kullancsot lehetőleg csipesszel, hz mozdulattal emeljk ki - lefedse, nyomkodsa nem megfelelő mdszer!
3. A cspsek helyt borogatssal, gygyszertrban vsrolhat ksztmnnyel fedjk a helyi reakci cskkentsre.

 

A kullancsok vrus- s baktriumfertőzst is okozhatnak. A vrusfertőzs a cspst kvető 1-3 ht kztt alakulhat ki. Tnetei: lz, fejfjs, aluszkonysg, tudatzavar, izombnulsok. A vrusfertőzs vdőoltssal megelőzhető (3 olts), ez mindenkinek ajnlott, aki kullanccsal rintkezhet. Az oltsban nem rszeslt egyn a cspst kvetően is beolthat (72 rn bell), de ennek a vdelme csak 3 hnapig tart. A kullancsok ltal terjesztett baktriumfertőzs jele a csps helyn jl lthat piros folt, mely gyűrű alakban terjed kt naptl akr 4 hnapig is. Ez az gynevezett Lyme-kr, ami ellen az olts nem ad vdelmet. Igen vltozatos tneteket okoz, de megfelelő antibiotikummal gygythat. Figyelje az eltvoltott kullancs helyt s ha vltozst szlel forduljon orvoshoz!

 

Napszrs

Mr csecsemőkorban is előfordulhat, ha vletlenl a tűző napon marad a gyerek.

Tnetei: fejfjs, szdls, hnys, hidegrzs, lz, tudatzavar, grcsk.

Hogyan segthetnk?

       Vigyk a gyereket hűvs helyre.

       Tegynk a fejre hidegvizes borogatst.

       Hvjunk orvost!

 

Orrvrzs

Srlskor, erős orrfjskor, lgti betegsgek esetn, de nha spontn is előfordulhat.

Hogyan segthetnk?

 

• Hidegvizes borogatssal, enyhe nyomssal az orrfl kb. egyharmadnl elrheti, hogy a vrzs ellljon.
• Ne fjassa az orrot!
• Ne fektesse a gyereket hanyatt, mert a garatba lecsorg vr a lgcsőbe kerlhet, fulladst okozhat!

 

 

 

                                                                                        Koszm: srgs, szrks zsrosan pikkelyes elvltozs

                                                                                        Tetű: hajgykerekhez erősen tapad, apr, fehr pontos

                                                                                        Ekcma: szraz, hml, vrs kits (kezdetben bőr alatti hlyag)

                                                                                        Rh: rvid, fehr vagy piros (vakars!) vonalak, melyek fekete pontokban vgződnek

                                                                                        Herpesz: frtszerűen apr, viszkető hlyagok.

                                                                                        Kels: vrs, bőrből kiemelkedő rzkeny duzzanat

                                                                                        tvar: apr, majd sszefoly hlyagok, melyekből mzsznű, vastag felrakds lesz

                                                                                        Csalnkits: vrs alapon fehr viszkető csomk vagy foltok

                                                                                        Krmgygyullads: a krm oldaln vrs udvar ksőbb gennyeseds

                                                                                        Szemlcs: a bőr felsznből kidudorod vagy a talpon beprselődő elvltozs

                                                                                        Gomba: viszkető, vrs vagy szrke folt a bőrn, vagy fehr hlyagos viszkető elvltozs az ujjak kztt.

 

A LEGGYAKORIBB CSECSEMŐKORI S FERTŐZŐ BŐRELVLTOZSOK

 

Pelenkakits

A pelenkval fedett terleten jelentkező elvltozs. A kivrsdtt, gyulladt bőr felletn gennyes hlyagok jelennek meg, melyek kisebesedhetnek. Oka a vizelet, esetleg szklet izgat hatsa az erre rzkeny bőrűeknl.

Hogyan segthetnk?

• Amilyen gyakran tudja, cserlje a pelenkt. Ne rra pelenkzzunk (ellenezzk a gondozsi időt mint fogalmat - a gyermeket folyamatosan kell gondozni!), hanem ha pisis s/vagy kakis a pelenkja!
• Gondosan tiszttsa s szrtsa a gyermek bőrt.
• Az orvos ltal előrt krmet hasznlja a bőr vdelmre. Javasoljuk: Sudocream.
• Gyakran szellőztesse, levegőztesse a csecsemő popsijt.
• J időben hagyja a gyermeket kisbugyiban, ha bepisil vagy bekakil, mosdassa (szobatisztasgra szoktats idejn főknt hasznos)

 

Koszm

A csecsemő, esetleg kisded fejbőrn kialakul srgs, vaskos zsrosan pikkelyes elvltozs.

Hogyan segthetnk?

• Ne szedje le a pikkelyeket előkezels nlkl!
• Babaolajjal kenje be a fejbőrt s hagyja rajta jszakra is.
• Az orvos ltal javasolt samponnal mossa meg a gyermek hajt msnap.
• Ezt a kezelst a problma megszűnsig ismtelje.

 

tvar

Baktrium okozta bőrfertőzs, mely leggyakrabban a szj s az orr krl jelentkezik apr hlyagok formjban. A kifakadt hlyagokbl mzsznű prkk keletkeznek. Gyorsan terjed s nagyon fertőző.

Hogyan segthetnk?

       Langyos vzzel ztassa le a felrakdst, majd kenje be az orvostl kapott fertőtlentő vagy antibiotikus krmmel.

       Prblja megakadlyozni a piszkls, vakars ltali tovaterjedst.

       Fokozottan gyeljen a tisztlkodsra!

       Fertőző betegsg, gygyulsig kzssgben nem gondozhat!

 

Szemlcs

Srlt bőrfelleten bejut vrusfertőzs kvetkezmnye. Sznes gombostűsfejnyi-lencsnyi kidudorods a bőrn. Gyorsan tovaterjed s a talpon nagyon fjdalmas lehet.

Hogyan segthetnk?

• Ha szakember segtsgvel megbizonyosodtunk arrl, hogy tnyleg szemlcs, akkor a gygyszertrban kaphat szerrel kezelheti a szlő. A kezels előtt mindig tiszttsa meg az elhalt rszektől a szemlcst, s vdje a krnyező p bőrt a roncsol hats szerektől.
• Ha nem gygyul vagy terjed, forduljon bőrgygyszati szakrendelshez.

 

Rh

Az apr lőskdő a bőrben pr millimter hossz fehr sznű jratot fr, melynek vgn kis fekete pont lthat. Az elvltozs erősen viszket s a fej kivtelvel brhol megjelenhet (leggyakrabban a hajlatokban s az ujjak kztt). Gyakran bőrgyullads ksri s nagyon fertőző.

Hogyan segthetnk?

• Az orvostl kapott szerrel a gyereket nyaktl lefel kenje be, fl ra mlva ismtelje, majd a kezelsi javaslatnak megfelelően fl-egy napig hagyja a bőrn.
• Ajnlott a beteget jra, s az egsz csaldot is kezelni.
• Kezels utn a ruhaneműt, gyneműt s a lbbelit is ki kell mosni, illetve tiszttani.
• Fertőző, ezrt gygyulsig kzssgben a gyermek nem gondozhat!

 

Tetvessg

A tetű a hajat ellepő apr, vrt szv lőskdő. Cspse erősen viszket. A petit (serkk) a haj gykerhez kzel rakja, melyhez szvsan tapadnak. Legtbbszr a fl krnykn s a tarkn lehet megtallni.

Hogyan segthetnk?

• Hajmoss utn be kell kenni a hajat az orvos ltal ajnlott szerrel, hsz percig rajta hagyni, majd jra megmosni.
• A biztos eredmnyhez a kezelst tbbszr meg kell ismtelni.
• A csaldtagokat s a gyermekkzssget is ellenőrizni kell (orvosnak vagy jrvnygyi hatsgnak jelenteni kell!).
• A gyermek hajval kapcsolatba kerlt eszkzket is fertőtlenteni kell.
• Tetűmentessgig kzssgben nem gondozhat a gyermek!

 

Gombs bőrfertőzs

A bőrn, hajon esetleg a krmkn jelentkező, gyakran viszkető fertőző elvltozs. A fejbőrn kopasz foltokat okozhat. A bőrn vrses, szrks hlyagos, majd pikkelyes kr alak foltok jelennek meg. A krmk srgsan megvastagodhatnak. (Csecsemőknl gyakran a vgbl krl s a szjban jelentkezik.)

Hogyan segthetnk?

• Az orvos ltal előrt kezelst az ltala meghatrozott ideig folytassa!
• Fertőtlentsen a fertőztt testrsszel rintkezett minden ruht, trgyat!
• A gyermek a gygyulsig kzssgben nem gondozhat!

 

 

Az allergia msknt reaglst jelent olyan anyagokkal szemben, amelyekkel a szervezet rintkezik (tel, virgpor, mosszer stb.). Jellemző, hogy ezek az anyagok a tbbi ember szmra ltalban nem krosak. Az allergis reakcikban nagyon sok szerv vehet rszt. Fontos tudni, hogy ezeket a betegsgeket, tneteket nemcsak allergia vlthatja ki!

 

Lgutak	Bőr	Gyomorbl	Egyb	Vr	Idegrendszer
Ntha, rekedtsg, krupp, hrghurut, asztma	Ekcma, viszkets, csalnkits, szemhj- szjduzzanat	Hasmens, hasfjs, hnys, vres szklet, slylls	Sokk, vese-gyullads, izleti gyullads, ktőhrtya-gyullads	Vrszegnysg apr bőrvrzsek	Viselkedsi zavar, migrn

 

 

Ekcma

Jellegzetes helyeken, ismtlődően jelentkező viszkető, vrs kits mely szrazz, hmlv s berepedezett vlhat. Megjelenhet a fejen, kzfejen, hajlatokban, trden, knykn. Az orvos ltal felrt krmmel, frdetővel kezeljk. A gyermeket naponta tbbszr testpolzzuk be.

 

Csalnkits

Ltszlag ok nlkl jelentkező viszkető, vrses, kzpen vilgosabb s kiemelkedőbb bőrjelensg. Okozhatja klső rintkezs vagy belső ok (tel). Veszlyess akkor vlik, ha ms szervek duzzanata is ksri (gge, szemhj, stb.). Szvődmnymentes esetben kezelse a kivlt ok megszntetsn kvl csak az orvos ltal javasolt tneti kezelsből ll (a viszkets csillaptsa, stb.).

 

 

 

Hvelyi folys

jszltt korban lehet az anyai hormonhats kvetkezmnye, de ezutn a menstrucit kzvetlenl megelőző időszakig mindenkppen kros. Okozhatja: rossz szkelsi higin, idegen test a hvelyben, fregfertőzs a belekben. Orvos lssa!

 

Fitymaszűklet

Vizeletrtsi zavarokat s fertőződst okozhat, ha nem lehet a fitymt 1-2 ves kor utn htrahzni. Soha ne hzza erőszakkal htra! Meleg kdfrdő utn vatosan prblkozhat, egybknt orvosi segtsg kell.

 

MIRE FIGYELJNK VIZELSI PROBLMK ESETN?

 

Hgyti fertőzst szlelni nem szobatiszta gyermeknl szakember szmra is nehz feladat, biztos eredmnyre jutni pedig csak megfelelően levett vizelet segtsgvel lehet. A szervezetben lezajl fertőzseket, gyulladsokat sokszor ksri a hgyutak gyulladsa is. Ezen kvl egyes betegsgek szvődmnyeknt is fellphet vesegyullads. A hgyutak - főleg kislnyoknl - fertőződhetnek a szklettől is. (Ezrt nagyon fontos megtantani őket arra, hogy ellről htra trljk ki a popsijukat.) A gyermekkor gyakori problmjnak, az gybavizelsnek csak kis szzalkt okozza hgyti fertőzs, de ha 4 ves kor utn is fennll ez a panasz, akkor mindenkppen ki kell zrni ezt az okot is.(Főleg abban az esetben jhet szba, ha mr gytiszta volt a gyermek.)

 

A hgyutak fertőzsre utal tnetek:

• a gyakori gető, esetleg viszkető rzssel jr, fjdalmas vizels
• szobatiszta gyermeknl az jra jelentkező bevizels
• kellemetlen szag, zavaros vizelet
• az alhasi s/vagy derktji fjdalom
• a lz
• ritkn boka- s szemhjduzzanat.

 

Mit tehetnk?

• Ha a gyermeknek a fenti panaszai vannak, mrje meg a lzt, s azonnal hvja a szlőt, s/vagy forduljon orvoshoz (ha a szlő azonnal nem tud rte jnni)! Az elvgzett vizsglatok (vr, vizelet) eldnti, hogy mi okozza, meddig terjedt a betegsg s milyen gygyszereket szedjen.
• Az elhanyagolt hgyti problma slyos kvetkezmnyekkel jrhat, ezrt a panaszok megszűnse utn is szedni kell az orvos ltal meghatrozott ideig a gygyszereket (ez nha hnapokig is eltarthat), s rendszeresen kell kontrollvizsglatra jrni.
• A gygyszerekhez mindig adjon kellő mennyisgű folyadkot is hogy a vese tmossa!

 

Vizeleteltrst okozhatnak mg ms betegsgek is (pl. hgyti kő, fejlődsi rendellenessg, cukorbetegsg, daganat, stb.).

 

 

 

Idegen test kerlhet a szembe (homok, bogr, stb.).

Hogyan segthetnk?

• Fontos, hogy a srlst ne fokozzuk az eltvoltsnl!
• Clszerű bő vzzel kimosni a szemet vagy tiszta vzbe pislogtatni a gyereket.
• Ha nem tudjuk eltvoltani az idegen testet, kssk be a szemet s azonnal forduljunk orvoshoz!

 

Ktőhrtya-gyullads

nllan vagy ms betegsgekhez trsulva jelentkezhet. Tnetei: a szr, gő fjdalom, viszkets, idegentestrzs, duzzadt szemhjak, piros erezett ktőhrtya, a szem knnyezik, vladkos.

Hogyan segthetnk?

1. Lehet kamillval borogatni, de a szemorvos ltal felrt cseppek vagy kenőcsk a leghatsosabbak!
2. Leggyakrabban vrusok, nha baktriumok okozzk, ezrt kzzel, frdővzzel, trlkzővel tvihető. Fontos a higins rendszablyok betartsa.
3. Ha a gyullads a szaruhrtyra is rterjed, ltsromls kvetkezhet be, ezrt a szemorvosi vizsglat s ellenőrzs elengedhetetlen.

 

 

 

A csaldi napkzi hzi patikjban szksges egy egszsggyi dobozt tartanunk. Brmelyik patikban segtenek neknk sszelltani a szksges gygyszereket, ktszereket.

 

A mi javaslatunk:

• 2 db 1/2x80 cm steril mull, vagy 2 db 10x10 cm-es steril mull-lap
• 2 db 6x6 cm-es steril mull-lap
• 1 db 1,25 cm-es ragtapasz (tekercs)
• 3 db 10 cm x 5 m steril mullplya
• 1 db 6 cmx5m-es cosmopor (kicsi ragtapasz)
• 1 doboz gyorsragaszt (gzes ragtapasz)
• 1 db 120 ml-es Betadin oldat
• 1 db oll
• 1 pr gumikesztű
• 2 db sebktő ragtapasz (nedvszvs, gennyes sebre, hogy ne ragadjon bele)
• 1 hromszg kendő (vagy egy tetra pelenka)
• 1 biztosttű

 

Gygyszerkszlet:

• Lzcsillapt, fjdalomcsillapt elltott gyermekek kora alapjn (krje gygyszersz segtsgt)
• Helyi antihisztamin (pl. Fenistil gl) - csps, kits esetre
• Ha van krnikus beteg gyermek, az ő megfelelő gygyszerei, ezeket mindig szakorvos rja fel, s a szlő gondoskodik rla, pl::

o   Cukorbeteg gyermek: inzulin

o   Asztms gyermek: sztreoid

o   Epilepszis gyermek: grcsold

o   Allergis gyermek: allergia elleni szer

 

 

 

Sebek ellts, vrzscsillapts

 

Elsősegly

A metszett, horzsolt, szrt sebet hideg folyvzzel mossuk ki, majd szappannal, tiszta zsebkendővel, vagy ruhval mossuk meg a krnykt. A szappan lehetőleg ne kerljn bele a sebbe, mert azt irritlhatja. A sebben lehetnek szennyeződsek, ezeket legegyszerűbb steril (pl. alkoholban fertőtlentett) csipesszel tvoltsuk el. A seb krnykt jddal fertőtlentsk a sebtől tvolod knnyed mozdulatokkal. Az alapos kitiszttsra azrt van szksg, hogy a baktriumok szaporodst, ezltal gyullads, fertőzs kialakulst megakadlyozzuk.

 

Kts

Ha a seb olyan helyen van, ahol a ruha drzslheti (knyk, trd), steril gzzel kssk be, vagy ragtapaszos ktssel lssuk el. Ne hasznljunk olyan ktzőszert, ami a sebbe ragadhat (vatta). A sebet szrazon, tisztn kell tartani; a ktst minden nap - ismtelt fertőtlentst kvetően cserljk. A sebgygyuls termszetes velejrja a prk, mely vdi a sebet, ezrt legjobb nem piszklni, a gygyuls sorn magtl lelkődik.

 

Vrzscsillapts

A kisebb vrzsek pr perc alatt maguktl is szűnnek, az r srlst vralvadk elzrja. Az arc, fej, szj, fl sebei gyakran erősen vreznek, mert ezeknek a terleteknek igen j a vrelltsa. Slyos a vrzs, ha erőteljesen spriccelve mlik a vr, ha 5 perc utn sem szűnik. Slyos vrzs esetn a gyorsan, erőteljesen raml vr nem hagy időt a vr megalvadshoz. Ezt azonban elősegthetjk azzal, ha az rre nyomst gyakorolunk nyomkts segtsgvel.

Slyos vrzs esetn a beteget fektessk le, s a srlt vgtagot emeljk a magasba. A felletesen elhelyezkedő idegentesteket (vegszilnk) eltvolthatjuk, a mlyen fekvők eltvoltsval ne ksrletezznk. Amennyiben a sebben nincs idegentest, helyezznk fel nyomktst. Ha a kts tvrzett, azt ne vegyk le, hanem helyezznk fl mg egy rteget s nyomjuk a sebre erősen. Lnyeg, hogy a vrző terlet lland nyomsnak legyen kitve.

 

Orrvrzs

Srls okozta orrvrzs ltalban magtl szűnik. Az orrsvny mellső rszn apr erek hlzata tallhat, melyek knnyen megpattannak arra rzkeny egyneknl klső-belső behatsokra (ntha, tsszents, piszkls stb.). Elsőseglyknt a gyermeket ltessk le, kiss dntsk előre felső testt, szortsuk ssze az orrt, s tegynk esetleg az orrgykre s tarkjra hideg vizes borogatst. A szorts hatsra az orrvrzs legtbb esetben megszűnik. Nhny rig lehetőleg ne fjja az orrt, mert a vrzs jbl megindulhat. Amennyiben a vrzs erős s nem szűnik, vagy gyannk van arra, hogy azt az orrba tett idegentest okozza, esetleg az orrcsont eltrtt, forduljunk fl-orr-ggszhez. Előfordulhat orrvrzs koponyt rt ts esetn is. Amennyiben fejsrls utn az orrbl tltsz folyadk rl (agyvz), felmerlhet akr koponyaalap trse is. Felttlenl forduljunk orvoshoz.

 

Vgot, szrt sebek

A vgott s szrt sebek adott esetben mlyek is lehetnek, mlyebben elhelyezkedő szervek, szvetek is roncsoldhatnak. Ha a srlt zsibbads, bizsergs vagy vgtaggyengesg kveti, ideg- vagy nsrls is lehetsges. A sebeket fertőtlentsk, a kisebb sebeket alaposan mossuk ki. A kisebb vgott sebek sebszeti sebtapasz segtsgvel sszehzhatjuk, gy szebben s gyorsabban gygyulnak. Amennyiben a sebszlek ttongnak vgott seb esetn, a vrzs nem szűnik, vagy olyan mly a seb, hogy felmerl egyb szervek, szvetek krosodsa, forduljunk orvoshoz. Ugyan ezt tegyk, ha szrt sebet szennyezett anyag, pl. szg okozza. Ebben az esetben tetanusz vdőoltsra lehet szksg.

 

Horzsolt sebek

A horzsolt seb mindennapos jelensg, mely sorn a bőr felletes rtege krosodik. A vrzs ltalban nem erős, magtl szűnik. Gyakran kerl a sebbe idegen anyag (pl. fld, homok). A sebet alaposan tiszttsuk ki, majd helyezznk r steril ktst. Kisebb sebek, de mg a nagyobb horzsolsok is gyorsabban gygyulnak, ha szabadon hagyjuk őket. Hmost kenőcsk felgyorsthatjk a gygyuls folyamatt.

 

Szaktott zzott sebek

A szaktott sebek ltalban mlyek, a sebszlek ttongnak. Ezek a sebek gyakran roncsolt s fertőztt sebek. Felttlenl forduljunk orvoshoz, aki a sebet szakszerűen elltja, s adott esetben dnt arrl, hogy szksges-e tetanusz elleni vdőolts.

A zzott sebek első pillantsra csak felletes hmsrlsnek tűnnek, de kis fjdalom mgtt komoly srls is lehet. ltalban tompa trgy okozza. A bőr s a bőr alatti erek roncsoldhatnak. A sebszlek egyenetlenek, tpettek, a sebalap szablytalan. A srlt vgtagot helyezzk nyugalomba. Fertőtlentsk a sebet, tegynk r fedőktst, majd efl hűtőzacskt.

 

Harapott sebek

A harapott sebek azrt veszlyesek, mert a fogon mindig vannak krokoz baktriumok, amik a haraps sorn szvetek mlyre kerlhetnek. A vrzst nyomktssel csillaptsuk, majd a sebet mossuk ki, s fertőtlentsk. Haraps esetn felttlenl orvoshoz, kell fordulni a fent emltett okok miatt, szksg lehet tetanusz elleni vdőoltsra. A kutya oltsi knyvt - amennyiben md van r - felttlenl vigyk magunkkal.

 

 

Tetanusz (merevgrcs)

A tetanusz krokozja a Clostridium tetanii, mely egy anaerob (oxign hinyban lő s szaporod) baktrium. Egyes llatok blflrjban megtallhat. llati rlkkel a talajba kerl, ahol sokig letkpes marad. Srls esetn a baktrium szvetek mlyre kerlhet, ahol oxign hinyban elszaporodik, s az ltala termelt toxin a nyirok- s a vrram tjn az egsz szervezetett elrasztja. A toxin a kzponti idegrendszer mozgat idegsejtjeit tartja lland izgalmi llapotban, ill. az ideg s az izom kztti ingerletet tvivő anyag lebontst gtolja; az eredmny az izmok lland grcss llapota.

Magyarorszgon 1941 ta minden embert immunizlnak tetanusz fertőzs ellen emlkeztető oltsra lehet szksg.

 

Fiam, trs

zleti ficam, vagy trs gyanja esetn forduljunk orvoshoz (gyermek traumatolgushoz). Az orvos adott esetben az zletet helyre teszi (vll, knyk, trd), vagy ha szksgesnek ltja, rntgennel ellenőrzi, hogy nincs-e trs. A trtt vgtagot helyezzk nyugalomba (pl. alkartrse esetn egy hromszgletű kendővel kssk lazn a kart a nyakba).

 

Tompa hasi srls

A hasat rt tompa, erős ts esetn mindig gondolni kell belső szervi krosodsra (mj, lp bevrzse, hasnylmirigy, belek srlse), ami miatt a gyermeket rdemes megmutatni szakembernek.